Ukrajna politikai keresztútja: pártbetiltások, nyelvtörvények, lejárt mandátum

Felröppent a hír, miszerint az ukrán rendvédelmi szervek már vizsgálják a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget (KMKSZ) esetleges kapcsolatát olyan személyekkel, akiket Ukrajna kémkedéssel vádol Magyarország javára. A május elején őrizetbe vett két állítólagos magyar kém – egy szakácsnő és egy nyugalmazott határőr – egyike állítólag anyagi támogatást kapott egy, a KMKSZ-hez köthető szervezettől.

A hírportál szerint a betiltás indokai között szerepelhet az is, hogy a KMKSZ elnöke, Brenzovics László Magyarországra menekült, mivel politikai indíttatású eljárás indult ellene Ukrajnában.

Utóbbit maga a Novini Zakarpattya weboldal főszerkesztője, Mikola Sztaroszta is elismerte, mondván, nincs megerősített információja arról, hogy a KMKSZ-t betiltani készülnének, de közzétette az erről szóló hírt.

Demokratikus hadihelyzet

Bár Ukrajna 1991-ben a Szovjetuniótól való függetlenedésével hivatalosan is a demokratikus berendezkedés útjára lépett, az elmúlt években egyre több olyan lépés történt, amely komolyan megkérdőjelezi, milyen állapotban van ma az ukrán demokrácia. 

2022 márciusában Volodimir Zelenszkij elnök aláírt egy rendeletet, amellyel ideiglenesen betiltott 11 – főként oroszbarátnak minősített – politikai pártot. Az érintettek között volt az Ellenzéki Platform – Az Életért párt is, amely a második legerősebb parlamenti erő volt a háború kitörésekor. 

A folyamat során nem történt nyilvános tárgyalás vagy bírósági eljárás, a döntések legtöbbször elnöki rendelettel vagy a nemzeti biztonsági és védelmi tanács döntése alapján történtek.

Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet és az Eurázsia Központ vezető kutatója kérdésünkre kifejtette, hogy Ukrajnában a háború kitörése óta katonai állapot van érvényben, amely során nemzetbiztonsági okokra hivatkozva valóban jelentős megszorításokra van lehetősége az ország vezetőségének. Utóbbi összességében nem meglepő, és ebben a tekintetben Ukrajna semmiben sem különbözik más hadban álló országoktól.

Jelenleg ugyanis a korábban bel-, és külpolitikai téren igen élénk politikai és információs tér viszonylag steril lett. Egyelőre nem látni, hogy a kialakult űrt, amely a még 2022-ben betiltott pártok után maradt, ki és milyen politikai „kínálattal” tölti ki a társadalom-politikai viszonyok normalizálása után. Kárpátalja esetében fontos kérdés, hogy a magyar politikai szervezeteknek milyen szerepe lesz a régió politikai életében – véli a szakértő.

Lejárt Zelenszkij mandátuma

Zelenszkij elnök hivatalos ötéves mandátuma 2024. május 20-án járt volna le. Csakhogy hadiállapot idején az ukrán jog szerint nem lehet választásokat tartani – így az elnök hivatalban maradt, választás nélkül. Bár a lakosság többsége jelenleg is támogatja őt, a helyzet demokratikus szempontból legalábbis problematikus. Az ukrán alkotmány nem rendelkezik világosan arról, mi történik, ha a háború miatt nem lehet új elnököt választani.

Az orosz sajtó természetesen kapva kapott az alkalmon, és igyekszik Zelenszkijt „illegitim uralkodónak” beállítani, de a nyugati sajtóban is egyre több kérdés merül fel: meddig lehet fenntartani a „demokrácia háborús felfüggesztését”, anélkül hogy az átmenet véglegessé válna? 

Seremet Sándor kiemelte, hogy a legitimitás válságával kapcsolatban szakértői körökben Ukrajnában két álláspont alakult ki. 

• Zelenszkij kritikusai szerint 2024. május 20-a után az elnök legitimitása minimum kérdéses. 

és ezért át kell adnia azt a Rada elnökének, aki az alkotmány szerint a regnáló államfő távollétében elnökként látja el a szerepét. 

• Az elnök hívei viszont a hatalom folytonosságának elvét hangsúlyozzák és az Alkotmány azon cikkelyére hivatkoznak, amely szerint az egyik elnök jogköre akkor jár le, amikor egy másik elnök letette az esküt. 

Hadiállapot idején pedig a törvények szerint nem lehet elnökválasztást tartani, bár az Alkotmányban nincs rögzítve ilyen tilalom – hangsúlyozta a szakember.

Az orosz nyelv visszaszorítása

A politikai pluralizmus mellett a kulturális és nyelvi sokszínűség is veszélybe került. Mint ismert: 2019-ben elfogadtak egy új nyelvtörvényt, amely szerint az ukrán lett az egyetlen hivatalos nyelv, és kötelezővé vált a közéletben – a médiában, az oktatásban, az ügyintézésben. A törvény értelmében például minden országos nyomtatott sajtónak ukrán nyelven kell megjelennie. Az orosz nyelvű lapoknak ukrán verziót is kell biztosítaniuk – ami sok szerkesztőség számára gazdaságilag ellehetetleníti a működést.

A téma kapcsán Seremet elmagyarázza, hogy Ukrajnában a nyelvkérdés a nemzetépítési folyamat mellett igen komoly biztonságpolitikai üggyé is vált a Krím elvesztése és a Donbászban kitört lázadások sokkja után. Ezért az orosz nyelv és ezáltal az orosz soft power, illetve indirekt politikai hatás visszaszorítása érdekében több megszorító rendelkezés is született. 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az EU-ban hivatalos nyelveken beszélő közösségek számára az oktatási törvény 2023-ig, majd 2024-ig biztosított haladékot az átmenetre, de végül az ukrán parlament 2023 decemberében módosította az oktatási törvényt, aminek következtében legalább az oktatás terén javult a nemzetiségek – köztük a magyaré is – helyzete.

A szakértő kijelentette: Ukrajna hadban áll, ezért nem várható el a kijevi vezetéstől, hogy a békeidőnek megfelelő teljes politikai és kulturális pluralizmus mellett vezesse az országot.

A legfontosabb kérdés ebben a tekintetben az lesz, hogy a korábban egyébként kedvező politikai, nyelvi és kulturális körülmények között működő Ukrajna, a háború után visszavonja-e a korlátozásokat és a tiltásokat amelyeket jelenleg érvényben tart. Az ország demokratikus mivoltának ez lesz majd az igazi próbája – nyomatékosította a vezető kutató.

Nyitókép: Dominika Zarzycka / AFP